Mammka kérésére még egy adag fotó, ezúttal némi magyarázattal is...
Első nap, kedden megérkeztünk reggel 8 körül Torockóra, sétáltunk kicsikét a faluban, láttuk a zöld zsalus ablakokat, szép portákat, csorgót, stb... Nem először voltam itt, de így is annyira jól esett...
Utána felmentünk a hegy alá, kerestünk egy helyet a sátraknak, s felhúztuk őket... Torockónak nincs kimondott sátorozóhelye, valaki kaszálóján vertünk tanyát a hegy alatt... Innen néztünk lefele a falura-
- felfele meg a Székelykőre.
Reggel még azt hittük, hogy a pára száll fel a szikláról, este viszont már tisztán látszott, hogy a fél hegyoldal ég... a három nappal azelőtti viharban csaphatott be a villám... Onnan, ahol mi sátoroztunk, eléggé közelinek tűnt a tűz, az éjszaka izgalmas volt, óránként ébredtem, hogy kell-e pakolni, menekülni a tűz elől... Aztán másnap láttuk, hogy nem lett volna miért aggódni, nagyon messze voltunk a veszélytől.
A képek közül kimaradt ugyan, de első nap megkíséreltük megmászni a Székelykövet... Elindultunk, másztunk, másztunk, majd olyan helyre értünk, ahonnan nem lehetett továbbmenni... Másnap megtudtuk, hogy az a siklóernyősök útvonala, onnan szoktak leereszkedni... Bemelegítésnek ez jó volt:)
Másnap reggel már a jó úton indultunk el...
Távolról látszott a torockoszentgyörgyi várrom is.
A közel 3 órás meredek kifullasztott mindenkit...
Hát még Kingát meg Zsozsot, akik az alvó Avart is cipelték élete első hegymászására... Avar tudta hogyan kell csinálni, a kemény részeket végigaludta, az élvezetes részeknél meg felébredt...
Itt más szinte a csúcson...
Felértünk...
A világ tetején:)
S keressük távcsővel a sátrakat... szabad szemmel nem látni innen őket...
A másik oldalon ereszkedtünk le, de ez sem volt sétagalopp, az erdő olyan meredek volt lefele, a fákban kellett kapaszkodni, hogy menni tudjunk...
Már lentről, mielőtt betérnénk a faluba, s vissza a sátrakhoz. Ekkor már délután 3 volt, a reggeli 7kor volt, éhesen, fáradtan értünk le, a délutánt végigpihentük... Este égszakadás, földindulás, nagy vihar, csak úgy kocogatta a sátrakat az eső...
Reggelre elmúlt, s indultunk a várromhoz...
Nincs annyira magasan, mint a Székelykő, de itt is megszenvedtünk kicsit, az azelőtti napot nagyon éreztük... kis izomláz itt, kis izomláz ott..:)
A világ egy másik tetején:
Avar itt is jókor ébredt:)
A toronyba is felmásztunk
Körbemásztuk az egészet:)
Majd fáradtabban, mint érkeztünk, hazaindultunk, hogy két nap alatt valahogy kipihenjük a három napos kirándulást:)
7 comments:
Bevállalósok vagytok, kisbabával sátrazni, sziklát mászni :-D Mi az a csorgó? Szökőkútra tippelek, de ez csak erős tipp :-D
Köszönöm drága vagy!!!!!!Élveztem minden képet,írást!
Szép pár vagytok!!!!!
Édes ez a gyermek:biztonságban tudta magát.:)
Az a tűz,az nagyon ,de nagyon nagy volt.:(
Annakidején mi is kirándultunk úgy,hogy a lányunk még 2 éves volt és várromot másztunk meg.:)
A csorgó az nem egy kis patakocska?
Mennyi kaland!!! Nagyon bátrak vagytok! :o)
próbáltam minél pontosabban megfogalmazni a csorgó jelentését, végül a wiki segített... Forrás vagy csorgókút vizét kivezető cső, vályú.
Itt is csőből ömlik a krisztálytiszta forrás, ivóvíz, s vályúkba van elvezetve:)
Köszönöm szépen a képeket és a kísérő szöveget! Nagyon élveztem, erre még soha nem jártam - jó volt legalább így, a "hátadon" eljutni oda :)
óóó, de gyönyörű!
Csodaszép! Hihetetlen élmény lehetett!
Post a Comment