január első befejezett munkája

Már karácsony előtt rávetettem a szemem erre a mintára, s most jutott idő nekifogni, s lassan lassan kivarrogatni... sok mintát kiszemeltem már, de ha annyi időm is lenne... most már a lizziekate sal-nak fogok nekikezdeni, csak még nem tudtam eldönteni, hogy mi legyen a végleges formája, s nem tudom milyen sorrendben varrjam... egymás mellé, alá, külön-külön... majd kiderül... no, ezen munkálkodtam mostanság, de ebből sem tudom, hogy mi lesz, valami praktikusat szeretnék... ha valakinek van ötlete, kérem szépen... :)

                

  

                                                                                                      

                                                       

                                                                                           

a boldog új év már rég nem új...

s én csak most jutok oda, hogy írjak is valamit.... varrogatok is közben közben, de képeket még nem mutatok... eleinte nagyon örültem a minden nap reggel egy óra, este egy óra vonatozásnak, mert volt idő hímezni, de mostanára már olyan fáradt vagyok, hogy csak nézek ki a fejemből, s nem nagyon haladok a munkával... ha már a hímzéshez is fáradt vagyok, az már régen baj...

így telt az én karácsonyom

Nem igazán tudtam lélekben felkészülni rá, hiányzott is rendesen... de azért pici jutott mindenből... havunk is volt... no nem ennyi, ez a fotó pár nappal  szenteste előtt készült,

főtt töltött káposzta is - igaz, hogy előtte való héten került fagyasztóba és azóta ott várta sorsát, mert szenteste este 8 után értem haza munkából, így ekkor csak vásárolt sütemény jutott az asztalra...

...viszont a "fát" feldíszítettem :) - s a még mindig nem teljesen befejezett karácsonyi sal képem (jövőre terítőm) is látszik (büszke vagyok rá) :)

no, és karácsony első napján ügyeskedtem kicsit... a Miklós bácsitól kapott ajándékot akcióba lendítettem, s ez sikerült:

... közben a töltött tojás emlékké vált, megfőtt a második fazék töltött káposzta, mert az első egy ültünkben el is fogyott (5en vagyunk a lakásban, s közös vacsora, ebéd stb. volt)... így aztán készülhetett néhány fotó, hogy legyen mit nézegetni, ha öregek leszünk...

s másodnapján elkészült a várva várt.... mákos bejgli! kihasadt egy picit, meg a mák sincs darálva, csak főzve, de lényeg a lényeg, a fiúk dicsérik :)  nem tagadom, nekem is ízlik :))

és még egy utolsó fotó... már az Ünnep előtt néhány nappal elkészültem vele, s természetesen nem bírtam kivárni a napját, hát a Zuram hamarabb megkapta az amúgy mindkettőnk, a családunk ajándékát.

 no, így telt az én karácsonyom...

mutathatom, mert

megérkezett a címzetthez

remélem tetszett...

az én adventem

semmi csicsa, semmi koszorú, csak egy gyertya... de az ég,

 ez meg szombat/tegnap esti vacsora a munkatársakkal (lakótársakkal)- finom volt :)

még tavaly

olvastam.... és ma munkába menet közben eszembe jutott... hát itt van:

Csudálatos dolog, de igaz, hogy az emberek a völgyeket szeretik, és nem a hegyeket. Talán mert félnek tőlük; lehet. Hogy itt fenn erdőt látnak, meg követ, meg felleget, aki az ormok körül tekereg. Hogy itt fenn erősebben zeng a zivatar. De itt korábban kél a nap, és későbben nyugszik, és - közelébb az Isten. Talán éppen ezért nem szeretik a hegyeket.

csak néhány fotó...

nem kézimunkáról, az is készül, de még nem publikus, csak úgy ni, a mostani időkről, magamról....

 no, és járt Miklós bácsi is....ezt nekem hozta, meg egy kávés - diós tortát,

 ezt meg a Zuram kapta, meg egy Terry's Chocolate Orange- ot