gyertek Adrihoz játszani!

Adri játékot hirdetett, gyertek ti is IDE játszani:)

ősz a sétányon

 

 

Zelk Zoltán: Őszi dal

Nyári esték, víg cigány,
apró tücsök, ég veled!
Így búcsúznak a fűszálak,
virágok, falevelek.

Avar lepi hegedűdet,
köd takarja már vonód,
kikeletig nem hallhatjuk
a víg tücsök-nótaszót...

Be szép volt! A csillagok is
azt hallgatták odafenn,
s talán néha táncoltak is
égi aranyréteken.

Így búcsúztak a tücsöktől...
Szél zúg, jő a zivatar:
nyári tücsöknóta után
búcsúztató őszi dal.

2 év

Ma 2 éve, hogy Mamim elment...

vármezőn voltunk

hőlégballon fesztivál volt, de nem vártuk meg a végét, így csak néhány képpel, egy mézesköcsöggel és egy könyvvel gazdagodtunk:)

5 év

ennyi telt el a polgári esküvőnk óta...

Isten éltessen minket sokáig!

Torockó 2

 Mammka kérésére még egy adag fotó, ezúttal némi magyarázattal is...
Első nap, kedden megérkeztünk reggel 8 körül Torockóra, sétáltunk kicsikét a faluban, láttuk a zöld zsalus ablakokat, szép portákat, csorgót, stb... Nem először voltam itt, de így is annyira jól esett...

Utána felmentünk a hegy alá, kerestünk egy helyet a sátraknak, s felhúztuk őket... Torockónak nincs kimondott sátorozóhelye, valaki kaszálóján vertünk tanyát a hegy alatt... Innen néztünk lefele a falura-

 - felfele meg a Székelykőre.

 Reggel még azt hittük, hogy a pára száll fel a szikláról, este viszont már tisztán látszott, hogy a fél hegyoldal ég... a három nappal azelőtti viharban csaphatott be a villám... Onnan, ahol mi sátoroztunk, eléggé közelinek tűnt a tűz, az éjszaka izgalmas volt, óránként ébredtem, hogy kell-e pakolni, menekülni a tűz elől... Aztán másnap láttuk, hogy nem lett volna miért aggódni, nagyon messze voltunk a veszélytől.

 A képek közül kimaradt ugyan, de első nap megkíséreltük megmászni a Székelykövet... Elindultunk, másztunk, másztunk, majd olyan helyre értünk, ahonnan nem lehetett továbbmenni... Másnap megtudtuk, hogy az a siklóernyősök útvonala, onnan szoktak leereszkedni... Bemelegítésnek ez jó volt:)
Másnap reggel már a jó úton indultunk el...

 Távolról látszott a torockoszentgyörgyi várrom is.

 A közel 3 órás meredek kifullasztott mindenkit...

 Hát még Kingát meg Zsozsot, akik az alvó Avart is cipelték élete első hegymászására... Avar tudta hogyan kell csinálni, a kemény részeket végigaludta, az élvezetes részeknél meg felébredt...

 Itt más szinte a csúcson...

 Felértünk...

 A világ tetején:)

 S keressük távcsővel a sátrakat... szabad szemmel nem látni innen őket...

 A másik oldalon ereszkedtünk le, de ez sem volt sétagalopp, az erdő olyan meredek volt lefele, a fákban kellett kapaszkodni, hogy menni tudjunk...

 Már lentről, mielőtt betérnénk a faluba, s vissza a sátrakhoz. Ekkor már délután 3 volt, a reggeli 7kor volt, éhesen, fáradtan értünk le, a délutánt végigpihentük... Este égszakadás, földindulás, nagy vihar, csak úgy kocogatta a sátrakat az eső...

 Reggelre elmúlt, s indultunk a várromhoz...

 Nincs annyira magasan, mint a Székelykő, de itt is megszenvedtünk kicsit, az azelőtti napot nagyon éreztük... kis izomláz itt, kis izomláz ott..:)
A világ egy másik tetején:

 Avar itt is jókor ébredt:)

 A toronyba is felmásztunk

 Körbemásztuk az egészet:)

Majd fáradtabban, mint érkeztünk, hazaindultunk, hogy két nap alatt valahogy kipihenjük a három napos kirándulást:)

Torockó , aug 13-15